L-2-hydroxi-glut�rsav uria (L-2-HGA)
N�h�ny gyakran felvetõd�tt k�rd�s �s v�lasz.
�ssze�ll�totta: Archie Bryden
Ford�totta: Dr. Csikos Csaba

A t�netek kuty�nk�nt nagyon v�ltoz�ak lehetnek, de alapj�ban v�ve egy az epilepszia egyik t�pus�nak rohamaiban nyilv�nulhat meg, illetve a kutya mozg�s�ban vehetõ �szre v�ltoz�s. Gyakran a fizikai megterhel�s ut�n vagy alatt illetve stressz-helyzetekben a kutya izomzata beg�rcs�l �s a h�tuls� l�bak merevs�g�t, a h�t p�pos�t�s�t figyelheti meg a tulajdonos, ami azt eredm�nyezi, hogy a kutya k�ptelen norm�lisan j�rni. Ez terjedhet a kism�rt�kû tehetetlens�g�tõl a koordin�ci� teljes hi�ny�ig �s a kutya teljes m�rt�kû roham�ig. Esetenk�nt m�s t�netek is megfigyelhetõek: a megszokott k�rnyezet felismer�s�nek nyilv�nval� hi�nya, a falakt�l val� megriad�s, megv�ltozott viselked�sform�k, szok�sok felv�tele.

Sz�mos staffordnak van �ll�s k�zben izomremeg�se, ez nem felt�tlen�l utal L-2-HGA-ra. Ha a kutya a fizikai megterhel�s ut�n merev, azt kell megfigyelni, hogy ez minden esetben �gy van-e, vagy a korral fokozatosan jelenik-e meg (egyszerû �reged�s), vagy s�r�l�st k�vetõen alakult-e ki (lehet �z�leti gyullad�s – arthritis).

Ha semmif�le aggodalom nincs afelõl, hogy a kuty�nak L-2-HGA-ra utal� klasszikus t�netei lenn�nek, akkor nem sz�ks�ges tesztet v�gezni, hacsak nem teny�szt�sre sz�nt kuty�r�l van sz�. Minden teny�sz�llat eset�ben el kell v�gezni a tesztet az elsoõ p�roztat�s elõtt a genetikai st�tusz meghat�roz�sa c�lj�b�l. Ha �gy t�nik a kuty�nak nincsenek L-2-HGA-ra utal� klinikai t�netei, nem sz�ks�ges a vizsg�lat, de DNS teszt n�lk�l lehetetlen megmondani, hogy a kutya hordozza-e vagy sem a k�ros g�nt.

Ez abszol�t t�vhit! Ez a staffordshire bull terrierben elõfordul� probl�ma, a fajta eg�sz�n bel�l, nem csak konkr�t v�rvonalakban. Az oka annak, hogy a probl�ma kezdetben csak egyn�mely v�rvonalban mutatkozott az, hogy csak olyan felelõss�gteljes teny�sztõkn�l sz�letett k�lyk�kben mutatkoztak megbeteged�sek, akik v�rvonalaikkal bekapcsol�dtak a DNS teszttel v�gzett kutat�sba. Amint a teszt sz�lesebb k�rben ismertt� v�lt, a hordoz� kuty�k �ltal�nosan felsz�nre ker�ltek a k�l�nb�zõ v�rvonalakban. �gy gondoljuk, hogy a probl�ma a staffordok legkevesebb, mint 8 gener�ci�j�n t�lra visszavezethetõ– megfigyelve a stafford pedigree-k t�bbs�g�t, �s ha a k�z�ns�ges sz�rmaz�sok visszamenõleges kutat�s�ba kezd�nk.

Az L-2-HGA sokf�le lehet kuty�t�l f�ggõen. A legrosszabb esetben sz�ba j�hetõ lehetõs�g, komoly rohamok elofordul�sa oly m�rt�kben, hogy a tulajdonos sz�m�ra a legjobb megold�s, amit a kuty��rt tehet, hogy a tov�bbi szenved�stõl megk�m�lje a kedvenc�t, hogy a v�gleges elaltat�s mellet d�nt. A gy�gykezel�s felt�tlen sz�ks�ges r�sze az antikonvulz�v szerek (nyugtat�k, pl. phenobarbitan) ad�sa, �s ez nagy d�zis�, erõteljes adagol�sn�l meglehetõsen k�lts�ges is! Rendk�v�l fontos a korrekt hat�s el�r�se �rdek�ben a szigor�an be�ll�tott idõk�z�k adminisztr�l�sa. A kutya rendszeres �s szab�lyos kezel�se sz�ks�ges ahhoz, hogy k�pes legyen norm�lis �letet �lni. T�bb k�zepesen terhelt kutya �l gy�gykezel�s n�lk�l az�ltal, hogy a tulajdonosok ismerv�n a t�neteket �vj�k a kuty�t a stressz helyzetektõl, �ppen annyira terhelve, hogy az m�g ne okozzon rohamokat. A n�v�nyi eredetû nyugtat�k is hat�konyak. Az epilepszi�hoz hasonl�an lehet szakaszos a betegs�g. Lehetnek idõszakok, amikor a kutya egy ideig ugyanabban az �llapotban van, k�sõbb pedig romlik.

A DNS teszt egyike azon vizsg�latoknak, mellyel meghat�rozhat� a kutya genetikai st�tusza. H�romf�le eredm�nye lehet a tesztnek. Ezek:
1) TISZTA (nem terhelt vagy norm�l) – vagyis nem terhelt L-2-HGA-val, nem hordoz�ja az L-2-HGA-t okoz� mut�ns g�nnek.
2) HORDOZ� – vagyis nem beteg L-2-HGA-ban, de hordoz�ja a mut�ns g�n egyik�nek (az egyik all�lon), amely tov�bb �r�klodik az ut�dok 50 %-�ban.
3) BETEG – vagyis L-2-HGA betegs�gben beteg, �s hordoz�ja mindk�t all�lon a mut�ns g�nnek.

A vizsg�lat nagyon egyszerû. Az �llatorvosnak 3 ml v�rt kell vennie (ezt el lehet v�gezni, amikor egy�b rutin beavatkoz�s miatt az �llatorvosn�l vagyunk a kuty�val), �s el kell k�ldeni a mint�t Newmarket-be az �llat Eg�szs�g�gyi K�zpontba (AHT) DNS tesztre. A DNS teszt 60 fontba ker�l �s a formanyomtatv�nyok �s az inform�ci� megtal�lhat�ak az AHT weboldal�n. (http://www.aht.org.uk/pdf/sbtL2HGAform.pdf) vagy kapcsolatba lehet l�pni Vikki Lett-tel (Genetic Services, Animal Health Trust, Lanwades Park, Kentford, Newmarket, Suffolk CB8 7UU Tel.: 01638 750659 ext. 1223.). A vizsg�lat azon form�ja, amikor vizelet mint�b�l �llap�tott�k meg, hogy a kutya beteg vagy sem (a hordoz� st�tusz meg�llap�t�s�ra nem alkalmas) – a k�sõbbiekben nem alkalmazhat�.

A vizsg�lati eredm�ny kb. 6 h�t alatt van meg, �s �rkezik vissza, ez�rt a tervezett fedeztet�st megelozõen enn�l j�val hamarabb kell a v�rmint�t bek�ldeni vizsg�latra.

A teszt eredm�nye azt jelenti, hogy ennek ismeret�ben felelõss�gteljesen teny�szthet�nk �gy, hogy biztosak lehet�nk abban, ha csak tiszta kuty�t tiszta kuty�val, vagy tiszta kuty�t hordoz� kuty�val p�roztatunk, akkor soha nem sz�letnek beteg k�lyk�k (L�sd. Mell�klet). Ha van egy hordoz� kutya, �s �gy d�ntenek, hogy teny�szt�sbe vonj�k, akkor csak tiszta kuty�val szabad p�roztatni, �s akkor az �sszes sz�letett k�ly�k genetikai st�tusz�t meg kell hat�rozni teszttel (L�sd. Mell�klet. 50 % es�llyel sz�lethetnek hordoz� k�lyk�k). Az eredm�nyek ismeret�ben a hordoz� k�lyk�k regisztr�ci�s pap�rjait �gy hagyj�k j�v�, hogy ezeknek a k�lyk�knek az ut�dait nem lehet regisztr�ltatni a Kennel Klub-bal (KC), �s ezek leendõ �j tulajdonosait fontos felvil�gos�tani arr�l, hogy sz�ks�gszerû megfontol�s �s komoly m�rlegel�s n�lk�l nem kellene teny�szteni�k õket (vagyis csak a teszttel tiszta kuty�val p�ros�ts�k, majd a k�lyk�k�n is v�geztess�k el a tesztet �s hagyass�k j�v� a KC-vel). N�h�ny teny�sztõ v�laszthatja azt a megold�st, hogy n�h�ny k�sõbbi hordoz� k�lyk�t ivartalan�ttat, ha m�r el�g idõsek.

A k�lyk�k eset�ben is – hasonl�an a felnõtt kuty�khoz – 3 ml v�rt kell eljuttatni az AHT-ba. Nyilv�nval�an a k�lyk�knek el�g idõseknek kell lenni a v�rv�telhez, �ltal�ban 4 hetes kor k�r�linek, �s rendk�v�l fontos az egyedi azonos�t�s akkur�tus elv�gz�se �s dokument�l�sa k�lyk�nk�nt. Azt javasolj�k, hogy a k�zelj�võben kezdj�k el a pofa (sz�jny�lkah�rtya h�msejt) tampon mint�b�l t�rt�nõ tesztel�st. A mintav�tel ebben az esetben k�nnyebb �s kev�sb� f�jdalmas a vizsg�land� k�lyk�knek, �s ugyan �gy 4 hetesnek kell lenni�k a tampon minta v�tel�hez.

A SBT Teny�sztõi Tan�cs megk�rte a Kennel Klubbot (KC) gondoskodjon arr�l, hogy a j�võben a KC regisztr�ci�s dokumentumai tartalmazz�k az L-2-HGA tesztek eredm�nyeit. Az eredm�nyeket k�zz� is fogj�k tenni a Fajt�k Hivatalos Mell�klet�ben. Ennek 2006. kezdet�tõl kellene megval�sulnia.

Amint hamarosan a nyilv�noss�g sz�m�ra el�rhetõ lesz az �r�kletes lencsehom�ly (HC – hereditary cataract) felder�t�s�re szolg�l� teszt, lehetõs�g ny�lik arra a k�zeli j�võben, hogy mind a HC mind az L-2-HGA vizsg�lata megoldhat� legyen sz�jny�lkah�rtya tampon mint�b�l. Mindazok sz�m�ra, akik m�r k�ldtek v�rmint�kat L-2-HGA tesztre lehetõs�g ny�lik, hogy ugyanabb�l a v�rmint�b�l az AHT elv�gezhesse a HC tesztet. Abban az esetben, ha a vizsg�latokat sz�jny�lkah�rtya tampon mint�b�l v�gzik, k�t mint�t kell k�ldeni ugyanazon felt�telekkel.

A DNS t�rk�pez�s egy adott kutya sz�rmaz�s�nak vitathatatlan azonos�t�s�t jelenti. B�r a DNS felt�rk�pez�s�t b�rmely kutya eset�ben el lehet v�gezni, azonban ezt nem lehet genetikai tesztek elv�gz�s�re haszn�lni. Minden vizsg�lathoz a DNS kivonat speci�lis, egym�st�l elt�rõ vizsg�l� m�dszer�re van sz�ks�g, �ppen ez�rt k�l�n tampon mint�kat kell haszn�lni a vizsg�latokhoz.

Mindenk�ppen c�lszerû a kuty�k egyedi mikrochipes megjel�l�s�rõl gondoskodni, amikor a genetikai tesztekhez sz�ks�ges mint�t veszik, legyen az ak�r v�r vagy sz�jny�lkah�rtya d�rzs�l�k. A mikrochip adatait a k�s�rõ ûrlapokon lehet felt�ntetni. J�llehet, hogy a ny�lkah�rtya tampon minta szettet a mag�nszem�lyekhez is ki lehet k�ldeni, a legjobb m�gis az, ha igazs�g szerint a tamponokat �llatorvosi fel�gyelet, mint harmadik k�v�l�ll� f�l mellett �s korrekt m�don alkalmazz�k. Ha a tamponokat nem megfelelõ m�don alkalmazz�k, visszak�ldik azokat – ezzel megny�lik az eredm�ny k�zhezv�tele. N�lk�l�zhetetlen dolog minden egyes alomban a DNS teszthez a k�lyk�k pontos azonos�that�s�ga. Ha a k�lyk�k egy�rtelmûen nem k�l�nb�znek egym�st�l k�lsõ jegyeikben, akkor k�l�nb�zõ sz�nû nyak�rvet viseljenek, vagy fess�k elt�rõ sz�nûre a k�rm�ket az egyik l�bukon, esetleg k�l�nb�zõ helyeken kis ter�leten ny�rjuk le a sz�rzet�ket.

Ide�lis esetben mostant�l minden esetben haszn�lni kellene a DNS tesztet az �sszes �ltalunk teny�szett csal�df�ban, csak tiszta kuty�t tiszta kuty�val, tiszta kuty�t hordoz� kuty�val p�roztatni annak �rdek�ben, hogy ellen�rz�tt k�lyk�k sz�lessenek. Nem szerencs�s, ha sokan v�lasztj�k a hordoz� kuty�k p�roztat�s�t, r�szben az�rt sem, mert az eg�sz alom vizsg�lata nagy k�lts�gvonzattal j�r (60 font k�lyk�nk�nt). A fenti esetben n�h�ny gener�ci�n bel�l a betegs�g �nkorl�toz�v� v�lik �s a hordoz�k kiszûr�dnek. El kell fogadni azt, hogy a felelõss�gteljes teny�sztõk haszn�lj�k a tesztet, kisz�rv�n a k�ros g�nt, m�g ha nem is jelentkezik t�netekben a betegs�g.

Egyszer a j�võben azzal, hogy a KC regisztr�ci�s nyilv�ntart�sai tartalmazz�k az L-2-HGA tesztet eredm�nyeit, el�r�nk oda, hogy olyan k�lyk�k sz�letnek L-2-HGA teszttel tiszta sz�loktõl, amelyek �r�kletesen tiszt�k �s minden tov�bbi tesztel�s n�lk�l regisztr�lj�k õket.

A recessz�v g�nek a kuty�kban sok tulajdons�g�rt felelõsek. Olyanok�rt t�bbek k�z�tt, mint a k�k vagy m�jsz�nû sz�rzet, de a legt�bb a kutya fizikai j�l�t�t nem k�ros�tja. N�h�ny azonban eg�szs�g probl�m�t okoz. Kettõt le�rtak a staffordban – az egyik az �r�kletes lencsehom�ly (HC), amely fiatal kuty�kban vaks�got okoz, a m�sik az L-2-HGA (L-2-hydroxy-glut�rsav uria) egy anyagcsere betegs�g, amely az agyban okoz elv�ltoz�sokat, �s olyan rohamokat okoz, melyeket epilepsziak�nt lehet esetleg t�vesen diagnosztiz�lni.

Minden kuty�ban a sok ezer g�n mindegyik�nek k�t p�ld�nya (k�pia, all�l) van, az ivart meghat�roz� szex kromosz�m�kon tal�lhat� g�nek kiv�tel�vel. A g�nek mindegyik�nek egyik p�ld�nya az ap�t�l, a m�sik pedig az any�t�l sz�rmazik. Nem az �sszes g�n k�pi�i egyform�k, de mindegyik�k az adott kromosz�ma pont ugyanazon hely�n tal�lhat�. A g�n p�rok k�z�tti k�l�nbs�gek - a mut�ci�k – az apr� biok�miai hib�k k�vetkezm�nyei, melyek a gener�ci�k k�z�tti replik�ci�s folyamatokban fordulnak elõ valahol.

Recessz�v g�nek eset�ben az „eredeti” vari�ns (k�pia, all�l) – nevezz�k „X”-nek – mindaddig norm�l hat�st okoz, am�g az „X” jelen van. Ha n�h�ny ponton mut�ci� t�rt�nik, �s l�trej�n a recessz�v vari�ns (k�pia, all�l) „x” , akkor a norm�l hat�sok mindaddig jelen vannak, am�g az „X”-vel van p�rban. �ppen ez�rt az „X”-t domin�nsnak tartjuk az „x”-vel szemben, vagy m�sk�ppen, az „x” recessz�v az „X”-vel szemben. Az X/X all�lp�r term�szetesen norm�l hat�sokat von maga ut�n, de az x/x vari�ns elofordul�sa eset�n az adott hat�sok teljesen elt�rõek lehetnek.

Mind a HC, mind az L-2-HGA eset�ben h�rom g�nkombin�ci� lehets�ges, �s �rtelmezheto m�ra.
1) X/X – a kutya klinikailag nem beteg �s nem hordoz�ja a betegs�gnek, teh�t nem rendelkezik az „x” vari�nssal, �ppen ez�rt nem tudja azt �t�r�k�teni.
2) X/x – a kutya klinikailag nem beteg, de hordoz�, mivel rendelkezik az „x”-vel, amelyet az ut�dok fel�be �t�r�k�t.
3) x/x – a kutya beteg az adott betegs�gben, �s ha teny�szt�sbe fogj�k, az ut�dok mindegyik�be �t�r�k�ti a defektes „x” g�nt.

Minden egyes ellen�rzõ int�zked�s c�lja az kell legyen, hogy megelõzz�k b�rmely klinikailag beteg �llat megsz�let�s�t �s v�gsoõ soron elimin�ljuk a defektes „x” g�nt a teny�sz popul�ci�b�l.
A recessz�v g�nek – melyek a k�t betegs�get okozz�k – kimutat�s�ra szolg�l� laborat�riumi tesztek kifejleszt�s�vel (az L-2-HGA kimutat�s�ra szolg�l� teszt m�r el�rhetõ) az elsõ l�p�s az kell legyen, hogy hordoz� kuty�kat ne p�ros�tsunk egym�ssal – gondoskodv�n, hogy a p�roztat�s elõtt mind a kan, mind a szuka eset�ben elv�gzett teszttel garant�lt legyen ez. Kor�bban az egyetlen dolog ami arra utalt, hogy egy kutya hordoz�, ha beteg ut�d kuty�kat produk�lt. Gondos szelekci�val azok a teny�sztõk, akiknek a v�rvonalai b�rmelyik betegs�ggel terheltek, k�pesek lehetnek megszabadulni k�t vagy h�rom gener�ci�n bel�l a defektes g�nektõl, rem�nyteljesen fenntartva az �ltaluk �hajtott minõs�gi sz�rmaz�st.

Nyilv�nval�, ha az �sszes teny�szt�si programban ker�lik a hordoz�k haszn�lat�t, �gy r�vid idõn bel�l elimin�l�dnak a HC �s az L-2-HGA recessz�v g�njei, de ehhez mindenk�pp az sz�ks�geltetik, hogy valamennyien r�szt vegyenek ebben. Azonban ez egy meglehetõsen komoly cs�kken�st fog okozni a genetikai k�szletben, m�g egy olyan popul�ci�ban is, mint a stafford, amely viszonylag nagy �llom�ny, �s m�s genetikai defektusok jelentkez�s�t teheti v�letlenszerûen lehetõv�.

Mell�klet a recessz�v g�nek �r�klõd�s�hez.